Ne másokat hibáztass, ha nem olyan az életed, amilyennek megálmodtad!

Nincs olyan ember, aki még sohasem hibáztatott másokat, a saját szenvedése, viszontagságai miatt!

Egyet azonban meg kell tanulnunk, akkor is, ha ez most keményen hangzik!

Vállalnunk kell a felelősséget! 

Mindenért, amit tettünk és amit nem tettünk!

El kell fogadnunk, hogy ha szar az életünk, arról bizony nem mások tehetnek, hiszen mi voltunk azok, akik engedtük,  elfogadtuk, belenyugodtunk...

Bevallom, sokszor voltam így! Mindig mások voltak a fontosak. Az, hogy nekik jó legyen. Hagytam, hogy bántsanak, vagy éppen kinevessenek. Segítettem másoknak, miközben önmagammal nem foglalkoztam. Másokat vigasztaltam, miközben én is vigaszra szorultam és sorolhatnám tovább.

Ezért kit hibáztassak?

Mert jó lenne és persze könnyebb lenne, ha azt mondhatnám, hogy te, vagy éppen te tehetsz róla!

De nem tehetem, mert kizárólag én voltam az egyedül, aki mindezt megengedte másoknak!

De én legalább vállalom a felelősséget! No és te?

Képes vagy azt mondani, hogy hibáztál?

Tanulni belőle?

Legközelebb másképp csinálni?

Bizony képes vagy rá!!

Ezért kell néha megállni és átgondolni az életünket! Hol voltunk és mit csináltunk egy hónappal, egy évvel, vagy tíz évvel ezelőtt?!

Azóta változott valami? Bennünk, a lelkünkben, az életünkben.

Felfelé tartunk, vagy lefelé?

Fejlődtünk  vagy csak stagnálunk? Értünk el sikereket  vagy csupán a kudarcaink számát gyarapítottuk?

Ezeket a kérdéseket mind-mind válaszold meg! Őszintén! 

Csodálkozni fogsz a saját válaszaidon és garantálom, hogy sokmindenre rá fogsz jönni.

Tehát egy dolgod van csupán! Miután felismerted és elfogadtad, hogy te vagy a felelős mindazért, ami veled történik, gondolkodj és cselekedj úgy, hogy neked jó legyen!

Úgy, hogy olyan életed legyen,  amilyenre eddig is vágytál!

Ha elcseszed, hát javítsd ki! Ha nem megy, csináld újra, vagy csinálj mást!

Csak csinálj valamit!