Saját Szemmel

Ne akarj sokat adni, mert az mindig kevés lesz! Hidd el, pontosan tudom... Ismerem az érzést. Amikor, legyen szó bármilyen kapcsolatról, igyekszem mindig többet és többet adni.   Sokszor elkövettem ezt a hibát. Azt hittem, ha sokat adok, attól jobb ember leszek és ezt majd a másik is viszonozni fogja. Hát nem... Gyakran éreztem úgy, hogy mindig ott voltam, ha szükség volt rám. Sírtam én is, mégis mások könnyeit törölgettem. Éheztem, mégis másoknak adtam enni.... Hiszem,  hogy a jót visszakapjuk, mégis megálljt parancsoltam magamnak! Elég volt! Rájöttem, nem adhatok mindig sokat, mert az mindig kevés lesz. Az emberek könnyen megszokják, hogy adok, akkor is, amikor szinte már nincs miből. Egy idő után  természetesnek veszik! Aztán felismerik, ha ők nem adnak, én akkor is ott vagyok. Ez persze kényelmes állapot. Legalábbis nekik. Meg kell tanulnom végre, attól, hogy nem adok mindent, még szerethető vagyok.  Sőt.... Talán kicsit jobban tisztelnek, megbecsülnek. Senk...

Mi az oka annak, hogy  bizonyos emberek lazán beszélnek érzéseikről és egy-egy szakítás után újra, könnyedén párt találnak? Mások szingliként élik életük nagy részét. S vajon mi az oka annak, hogy vannak, akik kapcsolatra vágynak, mégis rendszerint egyedül maradnak? Vannak, akik nem tudnak és nem is akarnak egyedül lenni. Ők azok, akinek nem okoz gondot érzéseikről beszélni. Ha szakítanak, hamar egy új kapcsolatban találják magukat. Na és vannak, akik egy szakítás után huzamosabb ideig inkább egyedül maradnak. Nekik több idő kell a gyógyuláshoz. Megrendül a bizalmuk, úgy érzik, bár vágynak egy társra, képtelenek bárkit is közel engedni magukhoz. Ha mégis újra randizni kezdenek, valójában képtelenek kimutatni érzéseiket. Nem azért, mert érzéketlenek, egyszerűen csak félnek. Félnek megmutatni gyengeségeiket, nyíltan felvállalni érzéseiket, mert bizonytalanok.  Nagyon tudnak ők szeretni, de nem hiszik, hogy ők is szerethetőek. Talán a múlt emlékei örökre megváltoztatták őket. Hiá...

Botlottál már olyan emberbe,  aki mindig csak elvett, de sohasem adott? Ne engedd, hogy tönkretegyenek ezek az alakok! Megismered és megszereted. Sőt! Mielőtt igazán megismernéd, már bele is szerettél. Gyorsabban mint kellene, gyorsabban mint ahogy egyébként.  Talán mert annyira vonzó, kedves, elragadó, sármos... Magad sem tudod miért.  Szinte semmit sem tett azért, hogy bolondulj érte. Egyszerűen jött és te nem tudtál elmenni mellette érzelmek nélkül. Izgatott vagy mellette és persze büszke, hogy téged választott. Pedig nem is ő választott téged. Mert neki mindegy. Számára nincs jelentősége annak, hogy éppen te töltöd ki a napjait, vagy valaki más. Hív és te ott vagy. Ha te hívod, nem biztos, hogy ráér. Ha bújni szeretnél, ő nem annyira. Ha szexet akar, te a kedvében jársz. Ha valami nyomja a lelkét, tudja hol keressen és elvárja , hogy meghallgasd. Te nem tudod elmondani mi bánt, mert neki fontosabb dolga van.  Sokáig nem panaszkodsz, talán észre sem vesze...