Ezért ne irigyeld az empatákat!
Sokszor olvashattunk már az empatákról, így aztán nagyjából mindenki ismeri a szó jelentését. Most azonban egy empata enged betekintést a gondolataiba.
"Nem hinném, hogy irigylésre méltó lenne az életem. Még akkor sem, ha sokan úgy beszélnek rólam és velem, mintha valami különleges lény lennék.
-Te egy angyal vagy! - mondják, mikor meghallgatom őket és próbálok segíteni.
Azt viszont nem tudják, nem is gondolják, hogy az ő problémájuk milyen mélyen érint engem! Hiszen ők talán már el is felejtették mi nyomta a szívüket tegnap, én viszont még ma is ezen agyalok.
Igen, ez sokak számára hihetetlenül hangzik, de mi empaták már csak ilyenek vagyunk és nem direkt csináljuk. Egy részemnek természetesen jól esik ha megosztják velem a problémájukat, mert azt jelenti bíznak bennem. Másik részem viszont nem tud szabadulni a gondolattól, hogy ő most éppen boldogtalan, vagy beteg, esetleg elveszített valakit.....
Számtalanszor előfordult velem, hogy este, mikor lefeküdtem, úgy éreztem, agyilag teljesen lemerültem. Aludni szerettem volna, de eltelt 1 óra, aztán 2....és én még mindig kattogtam. Azon kaptam magam, hogy folyamatosan azon gondolkodtam, X-nek most mennyire nehéz, Y biztos szomorú.....
Mi empaták nagyon érzékeny emberek vagyunk, s mivel ezt jól titkoljuk, sokszor még a közvetlen környezetünk sem tud arról semmit, mennyire megvisel bennünket mások szomorúsága, problémája...Mi mégis kitartóan és türelmesen végighallgatunk mindenkit és olyan problémák megoldásán törjük a fejünk, ami végképp nem a mi feladatunk lenne!
Ha tudnád hányszor eldöntöttem már, hogy kész vége, befejeztem. Nem érdekel senki problémája, hiszen nekem is van. Mennyi időt, energiát pazaroltam akár vadidegen emberekre, miközben magamra nem figyeltem. Aztán időről időre rájövök, hogy ezen nem igazán tudok változtatni. Egyszerűen nem tudok érzelmek nélkül, közönyösen elmenni az emberek mellett.
Szóval ilyenek vagyunk mi empaták! Másokkal együtt sírunk és szenvedünk akkor is, amikor egyébként a mi életünkben minden rendben van! Azt hiszem mégsem lehetünk sohasem felhőtlenül boldogok, mert mindig lesznek körülöttünk olyanok, akik éppen boldogtalanok, mi pedig átvesszük ezeket az érzéseket!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése